“a másik egy” kifejezésre történő keresés eredménye

A másik egy

A másik egy című emlékirat Szkárosi Endre korábbi visszaemlékezése (Egy másik ember, Eszmélkedéstörténeti emlékirat 2011, Orpheusz Kiadó) folytatásának tekinthető. A szerző azt tűzi ki célul, hogy az 1995-től 2012-ig terjedő életszakasza személyes kultúrtörténetét írja meg, azaz annak az avantgárdban gyökerező művészeti életnek a szubjektív felidézését vállalja, melyben aktív formálóként vett részt. Kockázatos és nagyvonalú akció, hiszen a kultúra személyes nézőpontja az alkotót magát is feltárja, és szükségszerűen magánéleti szálak is szövődnek a történetbe. Az olvasó ezt az izgalmas keveréket tarthatja kezében, és követheti Szkárosi Endre művészeti pályájának alakulását, a művek születési körülményeit, a tudományos pályája nehézségeit, valamint betekintést kaphat baráti, családi viszonyaiba.

A másik júdás

Borbély Szilárd költő írja a kötetről: Mondatokat olvashat ebben a kötetben az olvasó. De nem olyan mondatokat, mint a többi mondat. Ezek itt Farkas Arnold Levente mondatai. Pontosan tudom, hogy ilyen mondatokat sehol másutt nem olvastam még. Nem is tudom pontosan, hogy miféle írások ezek, de szeretem őket. Egyrészt olyanok, mint a versek, mert zavarba hoznak. Vagy mint a prózák, mert szórakoztatnak. Vagy olyanok, mint a levelek, mert szólnak hozzám. Olyanok, mint példázatok, mert elgondolkodtatnak. És olyanok, mint amiről még nem tudjuk, milyenek. Ezért minden írása olvasásra csábít. Megkísérti az olvasót. Farkas Arnold Levente igazi mondatalkotó. Alkotó mondatokat alkot. Mindent megforgat, amit kézbe vesz. Amit mondatalkotó kezeibe vesz. Fordítsuk meg mi is, hiszen minden megfordítható. Akkor most visszafelé az egészet: Olvasókat mondhat a mondat ebben a kötetben. Mondatok. Kotadnom. Te kotadnod. Ő kotadni. . .

Sir Gawain és a zöld lovag

Artúr király éppen karácsonyi lakomát tart cameloti udvarában, amikor váratlanul egy hatalmas termetű, tetőtől-talpig zöld színű lovag toppan be az ünnepség közepére. A különös bajnok hatalmas bárddal a kezében érkezik, és hátborzongató játékra hívja ki a jelenlevőket. Felajánlja, hogy annak adja pompás fejszéjét, aki lesújt vele csupasz nyakára. Egyetlen kikötése, hogy aki ezt megteszi, annak egy év múlva meg kell jelennie az ő otthonában, a zöld kápolnában, ahol visszaadja neki ezt a csapást. A kihívásra a lovagi erények mintaképe, Artúr unokaöccse, Sir Gawain vállalkozik. Kiderül azonban, hogy a különös vendég természetfeletti erővel rendelkezik, és Gawainnek szinte a biztos halálba kell indulnia, hogy az évfordulókor felkutassa őt. Ha ez nem lenne elég, a zöld kápolnába vezető úton Gawaint újabb kihívás várja egy gyönyörű, őt elcsábítani szándékozó várúrnő személyében.

Hogyan készült A lírai hang túloldalai – József Attila-olvasatok című tanulmánykötet?

A szerkesztők és a kiadó közleménye 2021. március 25-én és 26-án online konferenciát rendeztek a berlini Humboldt Egyetem Magyar Irodalom és Kultúra Tanszékének szervezésében, az itt elhangzott előadásokból készült A lírai hang túloldalai – József Attila-olvasatok című tanulmánykötet. A Halász Hajnalka és Lőrincz Csongor által szerkesztett kötet a József Attila-kutatás legfrissebb eredményeit mutatja be az…

Éjszakák a zenben

Balázs Imre József legújabb verseskötete egy sokdimenziós labirintus. Útjai egyenrangúak, vezessenek szobákon, kihűlt világítótornyok romjain vagy hegyek mélységes mélyén át. Az elágazásoknál mindig meglepetés vár, leereszkedünk az alvilágba, majd lifttel száguldunk egy másik idősíkban meglátni, kitapintani, hallani, érezni, megtapasztalni, ami rejtve van, és ami nyilvánvaló. A prózaversek áradó mondatainak szövetét moha szálai és hajszálak gubanca adja, amelyben ott küzd fennakadva a történelem, a mitológia, a természet és az épített környezet. A szörnyek sem hiányoznak, hol a Gringottsból kitörő sárkány repül az olvasó fölé, hol Smaug félig nyitott szemébe kell belenéznie, hogy továbbhaladhasson a legmélyebb titkokat rejtő lény: önmaga felé.

Balázs Imre József (1976) költő, irodalomtörténész, avantgárdkutató. Kolozsváron él, a Korunk folyóirat szerkesztője, a BBTE egyetemi oktatója.

Helyek, ahol rám öröm vár

Veszprémi Szilveszter első kötete egy 21. századi legkisebb királyfi története, akinek a versek beszélőjeként sikeresen ki kell állnia a próbákat. Először is szembenézni azzal, honnan jött, kik a szülei és milyen a viszonya velük, aztán meg kell küzdeni az összes sárkánnyal, amivel csak találkozik. Célja, hogy megtalálja a saját útját egy másik birodalomban anélkül, hogy megtagadná a múltját. Egyszerre gyerek és felnőtt, magányos és társas lény, vidéki és városi ember, de mindenek felett egy önmagát az élet minden területén kereső költő a felnövés kérdésekkel teli, de teljességében megélt éveiben.

Lebegő arborétum

Kamillakényszer. Ez a kedvenc szóleleményem Németh Gábor Dávid második kötetében. Pedig nehéz választani, a szerző tényleg virágzáskényszerben van: ontja magából a lírai privátnyelv fétiseit. Ez az elvadult bőség betegség és ellenszer egyszerre, hiszen a kamilla másik neve az orvosi székfű. A versek belső tájai tehát mérgezve gyógyítják magukat, miközben ebben a pszichológiai-költői burjánzásban nem lehet sose eldönteni, hogy a szépség mikor zabálja magát daganattá vagy fordítva. Hogy mikor lesz a jelentés áttétes. Fóbiák, rögeszmék és fantazmák „szellemcsaládfái” a Lebegő arborétum igazi főszereplői, mintha az ember csupán a betegségnyelv parazitája vagy puszta mellékterméke lenne. De miért untatnánk magunkat humanista hétköznapokkal, ha annyi gyönyörű virág nyílik a szorongás kertjében. Nem lehet őket olvasatlanul hagyni.

Nincs itt semmi látnivaló

Kovács András Ferenc ajánlója: Nincs itt semmi látnivaló. Közlik elhárítólag, „mintha mi sem történt volna”, a kirendelt hatóságok, rendészeti hivatalok, a teljhatalmi illetékesek. A „madarak közjegyzői figyelme” alatt kiszállnak a rendfenntartó szervek, a bűnügyi helyszínelők. Aztán a nyomozók és a nyomozati anyagok is eltünedeznek a szürkületben. De Nyerges Gábor Ádám öttételes művében minden nyomozás folytatódik a felfüggesztett történetekben, precíz szavakban, képsorokban, kint és bent, mindenütt a körbeszalagozott, eltitkolt és tétlen tetthelyeken. Csak körül kellene nézni az elveszett tárgyak, eltűnt emlékek, akták, emberek, arcok kapcsolati osztályán – a részvét és a gyűlölet gyűrődéseiben.

A Prae Kiadó újdonságai 2021 őszén

Világirodalommal, azon belül regényekkel és ökoköltészeti antológiával, magyar regényekkel, verseskötetekkel és kultúratudománnyal jelentkezik a Prae Kiadó. Világirodalom: regény, próza, költészet Ingo Schulze: Jóravaló Gyilkosok Fordította Nádori LídiaSzerkesztette Balogh Endre, a borítót Szalay Miklós készítette Norbert Paulini köztiszteletnek örvendő antikvárius Drezdában. A könyvek szerelmesei bármikor kincsekre vagy hasonló gondolkodású emberekre találhatnak, ha betérnek hozzá. A Vasfüggöny lebontását követő új időkben,…

Személyes okok

Láng Orsolya verseiben beszélgetés van. Nem kell hallgatóznunk, a személyes okok ránk céloznak. De végül megosztható-e az együttlét? A szeretetünk, a két törött felünk, a pontos tévedések, a lábon kihordott meghittség, a szénfekete bírvágy, a csontfehér gyász? Képes-e legalább a költészet visszanyerni belőlük valamit? Talán igen. Mert a beszélgetés nem összefoglalása a napnak, nem a terveink leltárja, nem felgöngyölített szőnyeg. Minden valódi beszélgetés titkos élet, benne a Másik által színről színre ismerjük fel: önmagunkat. Átlátunk, ahogy Hans Castorp madame Chauchat testén. Az elveszített időt pedig mintha éppen azzal menthetnénk meg, hogy a sétánkba – amikor gyalog előztük az éjszakai járatot – belereggeledik.

Keresési eredmények