Hangok és szavak erdeje

Mit is vesz kezébe az emberélet útjának bármely felnőttkori szakaszában, aki A hangok és szavak erdejébe téved? Pintér Tibor tanulmányokkal, könyvek bemutatásával vezet bennünket ebben a világban. Ablak nyílik az európai klasszikus zene elmúlt három-négy évszázadára, zenével kapcsolatos szokásokat és gondolatokat, zeneesztétikai folyamatokat ismerhetünk meg. Megelevenedik a korabeli és jelenkori gondolkodás a zenéről, játszásmódokról, miközben a szerző a legapróbb információmorzsának ugyanúgy tud örülni, mint a nagy gondolatoknak. A leghíresebb csomópontokat illik időnként újratárgyalni – itt sor kerül például a népszerű korszakát élő francia barokkra, a Don Giovanni és Kierkegaard viszonyára, de A varázsfuvola kapcsán felmerülő kínos kérdésekre is. Az Ex librisekben az Élet és Irodalom című hetilap olvasóinak 14 alkalommal mutatott be négy friss könyvet, így megbecsülhető, hogy több mint 50 minikritika – és a könyv harmadik harmadában néhány hosszabb – segítségével a közelmúlt könyvtermésének javát is átfoghatjuk. Az sem véletlen, hogy a kötet zárószövege Fodor Géza munkásságának állít emléket – a zeneesztétika, az operáról való gondolkodás itthoni megkerülhetetlen alakja volt, figyelmének irányai Pintér számára is meghatározóak.

Pintér Tibor zeneesztéta. Legfőképp a 18. század zenéje iránt érdeklődik. Az ELTE BTK Esztétika Tanszékének oktatója, az MTA köztestületi tagja. Orgonán, csembalón és zongorán játszik. A Prae Kiadónál korábban regénye jelent meg, A harmónia tébolya címmel.