Interjúk

Egy könyvespolcon Heidegger és Tolkien – Interjú Keserű József irodalomtörténésszel a fantasyirodalomról – nepszava.hu

Ahogy az utóbbi időben megváltozott a valóságról, az emberről, a kultúráról, az irodalomról való gondolkodásunk, nem is csoda, hogy a mágikus világokat megjelenítő fantáziairodalmat, a fantasy műfaját is másként látjuk és olvassuk. A Lehetnek sárkányaid is című, frissen megjelent monográfia irodalomtörténész szerzőjével, Keserű Józseffel a világteremtéssel járó kulturális gyakorlatról beszélgettünk.

Tanulmányok, Kritikák, Recenziók

Somogyi Gyula: Prousttól a Káosz – regényekig – alfoldonline.hu

A Lehetnek sárkányaid is a fantáziavilágok mai népszerűségét a kultúra, a technológia és a piac sajátos interakciójának produktumaként gondolja el. Éleslátóan idézi Pfeiffer szavait Keserű A mediális és az imagináriusból, aki szerint antropológiai adottságunk, hogy szükségünk van a művészetek (médiumok) által szolgáltatott „lelkesítő” tapasztalatokra, és voltaképpen mindegy is, hogy a magasművészetekben, a populáris kultúrában, netalán a sportban szerezzük meg ezeket az élményeket.

A fantasy poétikája és politikája – irodalmiszemle.sk

Részlet a szerző Lehetnek sárkányaid is. A fantáziavilágok építése mint kulturális gyakorlat című könyvéből, amely a Prae Kiadónál jelenik meg az idei Könyvhétre.

Kőszeghy Ferenc: Az elveszett frigyláda fosztogatója – muut.hu

Keserű József Lehetnek sárkányaid is című könyve már csak azzal szimpátiát vált ki, hogy elemzésre érdemesnek találja a populáris kultúrát.

Keserű József: Lehetnek sárkányaid is. A fantáziavilágok építése mint kulturális gyakorlat – dunszt.sk

A világ legalább annyira tapasztalati, mint térbeli fogalom, amelyet a kultúra, a szokások és az események ugyanúgy meghatároznak, mint a tér és a hely” – mondja Gerard Hynes.¹ De kinek a tapasztalatáról van itt szó? Erre a kérdésre kétféle válasz is adható, s a kettő összefügg egymással. Mark J. P. Wolf szerint a világ tapasztalata elsősorban a fikcionális karakter tapasztalatát jelenti, hiszen ő az, aki ott van a világban; mivel az események vele történnek meg, ezért a világ mindenekelőtt rá van hatással.² Ugyanilyen joggal mondhatnánk azonban azt is, hogy a világ tapasztalata valójában a befogadó vagy a felhasználó tapasztalata. Igaz ugyan, hogy a befogadó a szó szoros értelmében nem lép be a fantáziavilágba, mégis szerez tapasztalatokat a világgal kapcsolatban – mégpedig nagyon gyakran a fikcionális karakteren keresztül. A fikcionális karaktert tehát felfoghatjuk egy olyan közvetítőként, aki a saját tapasztalatai révén képes hozzásegíteni bennünket ahhoz, hogy magunk is tapasztalatokat szerezzünk a világról. A befogadó tapasztalata – szemben a karakterével – közvetett, de éppen a közvetítettség ténye (és mikéntje) az, amit nem hagyhatunk figyelmen kívül, ha fiktív világokról beszélünk.

Ajánló – lenduletmagazin.hu

A Lehetnek sárkányaid is egy olyan szakkönyv, amely nemcsak szakmai berkekben lehet érdekes, hanem azok számára is, akik a fantasy és science fiction világában elmélyültek és szeretnének egy kicsit többet megtudni a művel kulturális, szociológiai és pszichológiai hátteréről. És nemcsak a könyvmolyok élvezhetik, hanem a szerepjátékosok, a gamerek és a filmmániások is, mert a modern popkultúra számos vetületét tárgyalja, hiszen a szerző bevallottan szereti és figyelemmel kíséri nemcsak a hazai és nemzetközi irodalmat, de a legújabb mozifilmek és videojátékok megjelenését is.

Ajánló – ahmagazin.com

A fantasy műfaja évtizedek óta nagy népszerűségnek örvend, azonban általában nem gondolunk bele, hogyan születnek meg kedvenc fantáziavilágaink. Keserű József Lehetnek sárkányaid is című művében bemutatja, hogyan épülnek fel a fantáziavilágok, és milyen befogadói gyakorlatokat tesznek lehetővé.