Műhelyesszé

Párhuzamos létezésben – Láng Orsolya műhelyesszéje – kortarsonline.hu

Láng Orsolya 2021-ben megjelent, Személyes okok című verseskötete az év egyik legfigyelemreméltóbb költői vállalkozása volt. A sokoldalú, filmrendezőként is ismert alkotó műhelyesszéjében többek között kitér arra, hogy miért nincs nagy különbség a költő és az emberjogi aktivista között.

Interjúk

Pécsett

Négyen a Présben – Láng Orsolyával

Láng Orsolya: Hallgatásra van okunk, halogatásra nincs – litera.hu

Ha úgy tetszik: hallgatásra van okunk, halogatásra nincs. Hallgassunk jelentőségteljesen, de ha kell, beszélgessünk úgy, hogy az kívánnivalót hagyjon maga után. Jó dolog a kívánnivaló. Láng Orsolyával beszélgetett a Litera a Személyes okok című verseskötete kapcsán.

A versírás zaklatott periódus – marosvasarhelyiradio.ro

Láng Orsolya: Személyes okok című verseskötete, ahogy a cím is jelzi, a költő szükségeltéből született, vagyis az írásból. Abból a nagyon erős belső érzésből, amely nyomán kikívánkozik mindaz, ami belülről feszít, ami ha kiíródik, a belső megnyugvást eredményezi, vagy legalábbis egy pillanatnyi békességet. Láng Oroslya versei ugyanúgy arról a kis világról szólnak, ami a szerzőt körülveszi, mint naplója, vagy útijegyzetei, amelyekkel szintén ebben az évben találkozhattunk, a Pályamatricákkal. Csakhogy a vers sokkal mélyebben ás le, mélyebb érzéseket hoz felszínre.

Kritikák, recenziók, hírek

Vásári Melinda: A kaleidoszkóp prizmáiban – es.hu

Visszatérő élmény, hogy a bevett nyelvi fordulatok áthatják a mondottakat, vagy akár alakítják is a mondandót. Már a cím érzékelteti ezt, amennyiben visszhangzik benne a nyilvánosan megosztani nem akart indoklásra használt formula: „személyes okok miatt…”, vagyis pontosan az, ami általában rejtve marad. A címadó versben utal is erre a beszélő: „az igazi személyes ok / csak találgatható, mert mindenkinek / elegendő oka van a hallgatásra.” (40.) A kötet olvasásába még bele sem kezdett az olvasó, máris látszólag ellentmondásokkal találja szemben magát – a személy helyett csak árnyékával találkozhat, aki indítékainak megosztása helyett inkább a hallgatást választaná. Van mégis valami, ami hiteles és őszinte lehet a fentebbiek alapján, ez pedig éppen az explicitté tett torzító hatás, ami a személyesség és a médium lenyomataként, „árnyékaként” hírt adhat a személyes valóságról.

Balázs Imre József: Mozgó archívumok – es.hu

A Személyes okok a személyesség problémakörét már a kötetcímben, eleve felvállalja, és talán emiatt is jut legmesszebbre ebben az irányban. A Pályamatricák-kötetben a konkrétumokat sokszor vizuális elemek, fotók jelentették, ebből bontakozott ki a másikkal folytatott, már abban a kötetben is nyelvileg jól megmunkált dialógus. A Személyes okokból hiányzik a képi dimenzió anyagszerűsége, de sok helyen érezhetjük azt a kötet olvasása közben, hogy valamiféle ekphrasziszokat, rejtőzködő képek leírásait olvassuk.

Vidosa Eszter: Reflektált lenyomatok – kulter.hu

Láng Orsolya második verseskötetét olvasni terek, illékony pillanatok és maradandó történetek közötti utazás. Már-már zavarba ejtő közvetlenséggel képes kialakítani kapcsolódási pontokat a befogadóval. Az, hogy a kötet verseinek hangvételét a nagyon közeli és ismerős minőségek jellemzik, a nagy műgonddal és aprólékossággal megformált költői nyelv, illetve a versekben létrejövő egyedi perspektíva érdeme. A Személyes okok költeményei az idegenségérzet, valamint az utazás, úton levés, útkeresés – mások és saját magunk keresésének – toposzaival érik el, hogy izgalmas játék alakuljon a versek javarészt meg nem nevezett megszólítottjai, a költői szubjektum, illetve az olvasó között.

Szabados Attila: Hogy történet legyen – barkaonline.hu

Láng Orsolya negyedik kötetében, a Személyes okokban a szövegek széles formai-esztétikai skálán mozognak. Egyrészt olvashatunk hosszú, elnyújtott, valamint szikár és rövid verseket is, másrészt a kötet címe változatos tartalmi skálát enged, az ezekhez tartozó beszédmód – ha a szövegek fő irányvonalait nézzük – mégis egységesnek tűnik. Merész darabjain (mint a Charles Baudelaire: Az albatrosz című vers, amely intertextuális és metanyelvi síkokon is erős, vagy az Egy üres alakzat utóképeinek mozaikos jellege) túl nagyon is kapcsolódik a gyökerekhez, merít a gyerekkorból, az időbeliség a kötet egyik fontos vezérfonala. Ez utóbbihoz jelentőségteljes üzenetet hagy Harca a jóval című verse: „Próbál úgy élni, hogy történet legyen, ne beszélő.”